Remény… Ez az egyetlen olyan dolog, ami életben tarthat egy olyan személyt, aki úgy érzi mindenét elvesztette. Velem sem volt ez másképp… de aztán rájöttem, hogy tévedtem.
Levi és Bogi veszekedtek… Hallottam, láttam, a küszöbön állva hallgattam végig, aztán a vita végén Levi kisietett a szobából. Amikor az ajtóhoz ért megállt és rám nézett. Nem mondott semmit, csak a szemembe nézett. Vajon mire gondolt, vajon mit mondott volna, ha megszólal? Ezeken a kérdéseken gondolkodtam néhány perccel később a mozsdóban sírva.
Miért sírtam? Magam sem tudnám pontosan megondani… Csupán azt tudom, hogy éreztem azt a hiányt, amit a reménynek kellett volna betöltenie. Ahogy a könnyeimmel küzködtem akaratlanul is a hasamhoz kaptam… Ez volt az a pillanat, amikor végképp kitört belőlem a sírás.
Túl friss volt még az élmény, túlságosan fájt még az elvesztése annak az utolsó köteléknek, ami még Levihez kötött. És nem is tudott róla. Sem ő, sem a szüleim, sem a barátaim… Senki… Megtudtam, hogy van, majd megijedtem. Szerettem volna elmondani Levinek, de nem találtam a megfelelő pillanatot. Első ijedtségemen túl pedig elkezdtem megszeretni azt az aprócska kis lényt, aki bennem növekedett. Amikor megtudtam, hogy kislányom lesz, három és fél hónapos korában, úgy éreztem ő lesz az életem értelme. Virágnak szerettem volna nevezni…
Úgy éreztem, hogy a legnagyobb szenvedések között is van valami kapaszkodó… Aztán elveszítettem őt is. Sokk, megrendülés, kétségbeesés… Ezt éltem át, miközben teljesen egyedül voltam a gyászomal: mindvégig titkoltam mindenki előtt az állapotomat.
Ma, amikor Levi a szemembe nézett, hirtelen rám tört a fájdalom. Végleg elveszítettem Virágot… és Levit is… Virágot… még mielőtt megismerhettem volna… Az én kis Reményem…
Azt hittem Virág fog majd erőt adni, hogy nézzek szembe a szomorúságommal, de nem így lett. Mégsem adhatom fel. Virág emlékére erős leszek, Levi mellett vagy nélküle, boldog leszek és mosolyogni fogok, bármit is hozzon az élet…
Édes kislányom, Virág, hiányzol. Szeretlek!
Ég veled!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: